Deák ház - Söjtör

Deák ház bemutatása

A helyiek által kastélynak nevezett épület a falu központjában, annak főutcáján található – méltósággal őrzi a Deák-család emlékezetét.
A söjtöri Deák-kúriát egykor a megye kezdte építtetni katonai szállásháznak. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásárolta és befejezte a félkész épületet.

Később Deák Gábor idősebbik fia, Ferenc vette birtokba a nemesi kúriává alakított épületet. Deák Ferenc 1788-ban házasodott meg, s hozta ide az előkelő Győr megyei Sibrik család 17 esztendős leányát, Erzsébetet. Bár erre írott forrás nem áll rendelkezésünkre, s a műemléki feltárás sem adhatott választ a falfestések elkészültének pontos idejére, de valószínű, hogy már kettejük megrendelésére készültek a falak festett díszítései, esetleg az 1791-es tűzeset után, mikor a károkat az asszony örökségéből tudták helyreállítani.

A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen is, 2002-ben vezérek portréi kerültek elő. Ezek a Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával 1664-ben Nürnbergben megjelent vaskos könyv ábráit felhasználva készültek. A Mausoleum versbe foglalt szövegekkel és metszeteken mutatja be a hun és magyar vezéreket, illetve királyokat.

Az északkeleti sarokszobában tájképi jelenetek tűntek elő. A könnyed, a tavasz-nyár színeivel megfestett jelenetek, üde rózsás virágfüzérek bizonyossá teszik, hogy ez volt Sibrik Erzsébet szobája, a magánélet színtere, míg az előző szobát a vendéglátás helyszíneként őrizhette meg az emlékezet.
A két középső szobában egyszerűbb keretekbe foglalt girlandos falfestés nyomai maradtak fenn. A mennyezetek festése a ház 1975-ben végzett felújításakor tűnt el véglegesen, akkor bontották le a 19. században hozzátoldott fél sátortetős épületrészt is.

Vörösmarty Ilona szerint itt, az épület mellett álló kiskastélyban született a család hetedik gyermekeként 1803. október 17-én Deák Ferenc. Élete tragédiával kezdődött, édesanyja belehalt a szülésbe. Az árván maradt kisfiút tárnoki rokonai, majd testvérei nevelték. Iskoláit elvégezve jogot végzett vármegyei tisztviselő, táblabíró, a reform országgyűlések kiválóan érvelő neves szónoka, az 1848-as minisztérium igazságügy-minisztere, a passzív ellenállás vezéralakja, a kiegyezés létrehozója – a haza bölcseként, a haza atyjaként, a nagy öregúrként tisztelt államférfi.

A megújult épület, s a benne helyet kapó kiállítások a korabeli köznemesi életmódot mutatják be a látogatók számára, a kastélyt övező park az ivókúttal vonzó pihenőhely lehet.